11. fejezet -Ismeretlen érzés

Kérdőn néztem Nickre, de ő sem értett semmit....
Gyorsan leszedtem a kötést a sebről, hogy megnézzem mi is történt.
A piros, vérző seb helyén már csak egy hosszú, fehér, domború csík volt. Teljesen leblokkoltam. Mi történt?-Kérdeztem magamtól, mert most valahogy nem tudtam megszólalni.
A köztünk lévő csend, már szinte idegesítő volt, de nem szólaltam meg. Most nem ment. Nick a sem szólt semmit, csak csíkot nézte a kezén.
Már vagy 5 perce álltunk néma csendben egymással szemben, mikor már nem bírtam tovább.
-Ezt te csináltad?-kérdeztem alig hallhatóan.
-Nem. Legalábbis nem hiszem.-felelte, de a végét már alig hallottam.
A csend újra eluralkodott mindenen, de ezt most nem bántam. Elgondolkodtam a velem megtörtént hasonló eseményeken. Amikor megvágtam magam az üvegszilánkkal, 2szer is, na meg az Alextől kapott sebeimnek is csak úgy nyoma veszett.
-Lili... azt hiszem te voltál.... Nem tudhatom biztosra, de múltkor az az üvegszilánk... nem akarlak megijeszteni. Csak hát... most sem látok rajtad sebet, pedig meg mertem volna esküdni, hogy .. hát érted - tudtam, hogy mire gondol.

-Igen. Értem-jelentettem ki hangosan - Szóval ez is amolyan, erő. Igaz?-bár én is tisztában voltam vele és a választ is tudtam, mégis féltem beismerni magamnak. Ez az egész annyira ijesztő. Ráadásul annyi minden történt velem 1 nap alatt. Ez azért sok.

De nem borulhatok ki. Most már nem. Épp eleget rinyáltam és sajnáltattam magam mindenen. Nem lehetek ilyen gyenge. Igaz, hogy sok minden történt velem mostanában, ráadásul elég negatív dolgok, de akkor is túl kell lépnem rajta. Nem állhatok meg és sajnáltathatom magam emiatt. Talpra kell állnom és keménynek kell lennem a leglehetetlenebb helyzetekben is. Még rengeteg ilyen dolog fog érni és nem omolhatok össze akkor is.
Most fel kell állnom a földről és talpon maradnom, úgy hogy még csak megbotlanom sem szabad!!!-ezt most megfogadtam magamnak.

-Lili szerintem feküdj le aludni. Tényleg pihend ki magadat, rád fér, hidd el!
Én erre csak megadóan bólintottam és az ágy felé vettem az irányt, ami olyan hívogató volt számomra.
-Várj még egy picit.-szólt utánam Nick és megfogta a kezemet.
Nyomott 2 puszit az arcomra, amit én is viszonoztam. Mikor az arcunk összeért, a gyomrom görcsbe rándult. Jó volt vele lenni.
-Jó éjt.-suttogta a fülembe, amit alig hallottam.
Elengedte a kezem és újra elindultam. Nem tudom miért, de abban reménykedtem, hogy újra visszaránt és forró karjaiba zár. Jó volt a közelében lenni, megnyugtató volt és biztonságban tudhattam magam mellette.

Ebben a tudatban feküdtem le és nem foglalkoztam a lelkiismeretemmel. Már túl tettem rajta magam. Csak Nicken járt az eszem, mindaddig míg szempilláim nehezedni nem kezdtek és az álom messze repített. Messze, egy olyan világba, ahol nincs rossz, sem jó. Nincs semmi, csak sötétség....

**************

Reggel hallottam a falióra ketyegését. Csak a megnyugtató hangra koncentráltam. Nem tudtam tovább aludni, csak feküdtem csukott szemmel és nem gondoltam semmire, csak a ketyegésre. Tikk-takk, tikk-takk, tikk-takk. Csak ez ismétlődött. Persze ez más esetben teljesen felidegesített volna, de most még is jól esett.

Bevetettem az ágyat és kimentem a konyhába. Meglepetésemre Nick még nem volt ott, biztosan aludt, hisz még csak 6 óra volt.
Gondoltam készítek valami reggeli félét neki. Elkezdtem a hűtőben turkálni, de nem találtam semmi ehető dolgot, csak tojást. Úgy emlékszem, hogy Nick egyszer mondta, hogy szereti, de ha megroppanok sem jut szembe, hogy mikor....
-Ha meg még sem szereted, akkor is ezt fogod enni, mert ez van!...-Gondoltam magamban.
Kisütöttem neki pár tojást és az asztalra tettem. - pár tojás... ez reális, 6 tojást csináltam, csak neki, mivel én nem voltam éhes.
Kíváncsi voltam, hagy Dawe hol van, de gondoltam külön lakik Nicktől. Ezen nem gondolkodtam sokat, inkább megkerestem a felmosót és felmostam a konyhába, meg kiszellőztettem. A tojás miatt elég büdi lett a konyhába.
Ez a szag a régi macskám pukijára emlékeztetett -még szüleim halála előtt szökött meg tőlünk és azóta sem láttam- Néha olyan büdöseket eresztett mellettem, hogy kifordultam a szobából... Istenem, de büdös volt....

Mély elmélkedésemből Nick hangja rángatott vissza a jelenbe.
-Jó reggelt.-dörmögte mögöttem.
Nagyon mély volt a hangja, kicsit még vicces is. Mint egy medvének.
Mikor ránéztem leesett az állam. Egy teljes percig tátott szájjal bámultam.
Csak egy kék kockás rövidnadrág volt rajta, a felső testét pedig nem takarta el semmi. Így gyönyörű, domború kockás hasát tisztán lehetett látni. Annyira magával ragadó volt és férfias. Tiszta izom!
-Mi az? Baj van?-kérdezte Nick riadtan. Egy ideig még a hangomat sem találtam annyira bámultam.
-őőő... nem!!-vágtam rá és szerintem nagyon elpirulhattam, mivel Nick csak nevetett egy jót rajtam és leült az asztalhoz.
-Hűűűűű csináltál reggelit? Imádom a tojást!-nyalta meg a szája szélét.
Most hogy így megnéztem nagyon is helyes volt. Gyönyörű napbarnított arca szépen kiemelte fehér fogait. A barna szemeiről ne is beszéljünk. Már majdnem lefolytam a székről mikor ismét megtörte a csendet.
-Te aztán korán kelhettél.-mondta miközben egy tojást boncolgatott.
-Hát igen...
-Figyelj Lili. nem szeretném kerülgetni a forró kását, inkább nyíltan elmondom. Már a parton is elszerettem volna mondani, csak nem volt rá alkalmam.

Én csak megdöbbenten néztem és vártam, hogy mit akar mondani. Vett egy nagy levegőt és mélyen a szemembe nézett.
-Hát szóval... izé... nagyon szép a szemed.-na most leesett az állam.
Szép a szemem? Komolyan ezt akarta mondani? Már teljesen megijedtem, hogy megint valami rémisztőt akar közölni, erre.... Jó persze ennek is örülök, de miért mond nekem ilyet, ha egyszer mást szeret?
Nem gondolkodtam rajta tovább inkább csak mosolyogtam rá egyet és néztem ahogy befalja a tojásokat.

-Egyébként tegnap beszéltem Maryvel és megegyeztünk, hogy itt maradsz egy darabig nálam.
-Mi? De miért? elmondtad neki?-Nagyon megijedtem, hogy esetleg Mary megtudott valamit, hisz nem tudtam, hogy mit reagál rá..
-Nem, dehogy.Nem mondtam neki semmi ilyet, csak azt, hogy mivel te még "új vagy" gyakorolnod kéne ezt a képességet, vagyis képességeidet és itt nagyobb biztonságban is vagy!
-Értem. Szóval gyakorolni fogunk?-kérdeztem boldogan, mivel jó lenne végre kitanulni....
-Hát tudod nem csak azért-itt tartott egy kis szünetet, majd folytatta-tudod, most, hogy kiderült, hogy van egy másik képességed, ami nagyon hasznos, így a "gonosz" biztosan meg akarja majd szerezni..... szóval érted...
-Igen hogyne érteném-feleltem halkan. Egy kicsit megrémítette amit mondott.
-Nick. Mesélnél nekem egy kicsit bővebben erről a gonoszról?